Fürdőszoba a legjobb áron

Forgalmazott termékeink között megtalálható mindaz, amiből Ön felépítheti álmai fürdőszobáját, az egyszerűtől a luxusig.

AXOsaniter: Fürdőszoba igényesen

Belépés a katalógusba

Újítsa fel fürdőszobáját nálunk! Forduljon hozzánk bizalommal!

A fürdőszoba történelme

A fürdőszoba nélkül nem is nagyon tudnánk már manapság elképzelni az otthonunkat, ugyanis már régóta nem csak a mosakodás helye a fürdőszoba, sok egyéb dolgot is ott szoktunk elvégezni. Régen viszont ez egyáltalán nem volt így!
 
Fürdőzései idején Kleopátra a medencéjét nem akármivel töltötte meg, ugyanis szamártejet töltöttek bele, ezzel ellentétben Egyiptomban és Babilonban olyan csatornák voltak elkészítve, amelyek boltíves fedésűek voltak a szennyvízelvezetés szempontjából. A római fürdőket, amelyek görög minta alapján készültek, rendkívül nagy komfortszint jellemezte, néhol még manapság is meg lehetne irígyelni. Az olyan fürdőhelyiségek kialakulását, melyek az első fürdőszoba helyhez hasonlítottak a lakók lakásaiban, a római korra lehet visszavezetni, ekkortól tartották számon a modern fürdőzést. Külön helyiségeket alakítottak ki bennük, bár az egyiptomi gazdag réteg köreiben is megtalálható volt akkoriban, állítólag ezekben a helyiségekben éjjeli edényeket helyeztek el, egyesek szerint ez lehetett a vécé ősi elődje. Az akkori Róma területén ebben az időben a fürdőket használták az emberek a tisztálkodásra. Balneumnak nevezték el akkoriban. Az emberek viszont csupán 8 naponta használták, ez áll legalábbis a régebbi írásos emlékekben. Igazából mosókonyhaként is működött az a fürdőszoba helyiség, amely a Lavantrina nevet kapta. A fiatalok és a szegényebb réteg még a Tiberiszben is mosakodott. A római birodalom létezésének vége fele, Konstantinos idején Róma városa már nagyjából 1000 ilyen balneummal is el volt látva, ugyanis görög mintára Augustus császár parancsára közfürdők épültek. Egyértelműen a köz javát szolgálta a közfürdő, amelyet az átlag népesség használt, a császári fürdőkben a kiváltságosok mosakodhattak, nekik járt a külön fürdőhely. A termának elnevezett helyiség rendkívül sokoldalú volt, nem csak a mosakodást végezhették benne, hanem biztosította a kikapcsolódást, a szórakozást, az üzletelést vagy egyéb időtöltést, amely örömöt szerezhetett. Ezek a szokások a kis létszámban lakott városok, falvakban a provinciákon kívül ugyanúgy elterjedtek voltak, még ha ez elsőre kicsit hihetetlennek is tűnik. A régészek eddig 9 fürdőhelyet tártak fel az Aquincumban, Pannóniában, tehát nagyon jó bizonyíték van erre hazánk földjéről is.
 
Dézsa Fürdőszoba Modern Fürdőszoba
 
A tisztálkodás szokása és terjedése a Római Birodalom megbukása után szinte teljesen feledésbe merült, ennek a fő oka az volt, hogy szégyelltek az emberek ruha nélkül bármit is csinálni. A jobb módú népek esetében annak ellenére is elhanyagolt volt a tisztálkodás, hogy merülődézsákban már tisztálkodtak az emberek, persze mivel a meztelenséget nagyon szégyellték, így ruhával együtt mosakodtak benne. A spanyol festő, Velázquez szerint a folyosók, melyeken a király járt, bűzlöttek a teremőrök vizeletétől, Escoriálban, Madridban. A későbbiekben a francia népeknél is ez a szokás volt elterjedt, ők viszont a nem tisztálkodás szagát parfümmel kívánták leplezni, ez  használt is, de a francia parókák alatt a tetvekkel küzdöttek mindkét nem képviselői.
 

A fürdőszoba debütálása, a mosakodás forradalma

A mosakodás forradalmát magával hozta az ipari forradalom, ezért a jómódú emberek körében elterjedt mind az angolvécé, mind a fürdőszoba. Ennek ellenére ebben az időben nem volt még bevezetve a folyóvíz, fürdőszoba nem volt a szegényebb családoknál, illemhely viszont emeletenként volt. Egy lavór vízben tisztálkodtak, viszont nem volt túl gyakori a szappan használata. Így teljesen természetes és elfogadott dolog volt ebben az időkben a falvakban, ha testszaga volt az embernek és ha trágyaszag volt. A magyarok körében általában a heti 1 alkalom volt a bevett szokás, a megfázás lehetősége miatt viszont a téli időszakban nem igazán mosakodtak az emberek, akár hónapokig se! Általában 2-3 hetente mostak hajat a népek, ami a téli időszakban ugyancsak nem volt bevett szokás, egészen az 50-es évekig. Disznózsírral kenték be a kiszáradt bőrt, a testápolót ekkor még hírből sem hallották, a szappant természetesen zsírból főzték házilag. Az ipari forradalom viszont magával hozta az egészségügy és a higiénia újbóli tiszteletét. Elég kényelmetlen és egészségtelen volt, ha valakinek nem volt fürdőszobája. A fertőzések elég könnyen tudtak terjedni, ugyanis nagyon ritkán mosták ruháikat is az emberek. Nem véletlenül vontak párhuzamot a kutatók a ritka szappanhasználat és a nagy mértékű gyermekhalandóság között. Bérkaszárnyák épültek egymás után az Európában található nagyvárosokban, így tovább romlokttak a tisztálkodás szokásai és feltételei.
 
A vécével is felszerelt fürdőszoba rendkívül nagy fényűzésnek számított az emberek körében a 17-18. századi városokban. Európában nagyon elszaporodtak a bolhák, a tetvek, a poloskák, mind a gazdagok, mind a szegények otthonát ellepték, nem válogattak. A fürdőszoba hiánya miatt rengeteg rühes és ótvaros beteg volt. A rengeteg bőrbetegséget az okozta, hogy nem tudtak naponta fehérneműt cserélni, ugyanis nem is hordott senki sem ilyen ruhadarabot. Először a férfiak körében lett elterjedt az alsónadrág a 18. század második felében, mégpedig a mindenki által használt bélelt nadrágot váltotta ez fel.
 
Fürdés fürdőszobák Modern Fürdő
 
A huszadik század megérkezésével sem változtak a tiszálkodási szokások. Nem tudott lépést tartani a népesedés növekedésével a világ, pedig tömegtermelésre állt át. A fürdőszoba rendkívül kevés figyelmet kapott, annak ellenére is, hogy a városokban a házakat tucatszámra építették folyamatosan. A fürdőszoba többnyire ablak nélküli helyiség volt, a panelházakban is ilyen fürdőszobák vannak a mai napig, teljesen kontár módon elrendezve megtalálható volt egy kád, egy mosdó és egy vécé a helyiségben, mindezek fehér színben. A mai napig sem változtak a viszonyok rengeteg helyen, angolvécé, folyóvíz és fürdőkád rengeteg helyen nincsen még a 21. században sem a szoba-konyhás épületekben, amelyek fürdőszoba és vécé nélkül jöttek létre. A következő századot is túlhaladta viszont már a világ másik fele. Ezeken a területeken már minden a normális életmód szerint működik az embereknél, a fürdőszoba már nem csak a tisztálkodás szempontjából fontos, hanem más dolgok elvégzésére is helyet ad. A fentebb is említett görög és római kori fürdőszoba hozható fel példaként a mai is használt fürdőszoba esetében, nem csak a mosakodásra használják az emberek, hanem kikapcsolódásra, lazításra is, zenélésre, esetleg munkákhoz is, esetleg bármilyen más cselekvésre.
 

Arányok országok szerint, a fürdőszoba tekintetében

Az előbbiekben szó volt már arról, hogy teljes mértékben fényűzésnek tekintették, ha valakinek fürdőszoba volt a házában, lakásában, így kizárólag a jómódú családok engedhették meg maguknak. Az európai országokban a 70-es években a fürdőszoba annak ellenére sem volt elterjedt, hogy a teljes körű villany és folyóvíz már ki volt építve 50-90%-ban. A csatornahálózatok modern kivitelése és ötlete is Angliából származik, így azon egyáltalán nem kell meglepődni, hogy az angoloknál a fürdőszoba helyiséggel rendelkező lakások aránya, körülbelül 60%-ra tehető. Ez az érték a szomszédos osztrákoknál 11%, a belgáknál 8%, a franciáknál pedig csak 6%, míg ezekkel nagy ellentétben 56% Svájcban. Magyarországon ebben az időben a háztartások 60%-ában volt áram, 20%-ában folyóvíz, és csak 13%-ában volt fürdőszoba megtalálható. A 60-as évekbeli házgyári lakásépítések miatt a fürdőszoba és a vécé minden háztartásban alapfelszereltség lett végre. A kimutatások szerint Európa egyik legtisztább népe a magyar, így joggal lehetünk büszkék magunkra!

 

Vegyel fel velünk a kapcsolatot, ha új fürdőszobát szeretne!

 

AXOsaniter fürdőszoba


Axo Saniter Kft.

1141. Budapest, Szugló u. 125/d C.ép. 3-as üzlet

Tel/fax: 06-1/555-14-90